Powered By Blogger

2010. december 26., vasárnap

Vízből vétetett ( avagy a vízöntő dala )





Pánti Mária Erzsébet
   1978. február. 8.
         Vízöntő


















     Te, ki a víz útjába állsz,
         Hát jól vigyázz!
     Mert emberedre találsz
Ha nem tudsz úszni, elvisz az ár

   Emlék vagyok köddé válok,
   Csak a nyomaimat találod
   A napsugár az , mire várok,
     Aláhullok, felszáradok

  Nyugodt vagyok, sima vagyok,
      Útjaimat nem tudhatod
  Ne kavarj fel, ne ismerj meg,
 Tisztán tartom gyermek lelked

    Békésen, vagy haragosan,
     Utat török, szikla hasad
  Ha nem ismered természetem,
Ne játssz velem, Ne játssz velem

  Csermely vagyok, folyó vagyok,
    De ha kell, hát felduzzadok
     Csengő hangú hűs patak,
  Vagy szökőár egy perc alatt

       Ezer évnek hordalékát,
  Nézd, itt viszem, ne kívánd hát
 Hogy megmutassam, amit tudok, 
    Csak fogad el, azt mit adok

  Pánti Mária
  2010.nov.27.

 

2 megjegyzés: